Történet

1950-ben létrejött az MTH, ezzel a kereskedelmi szakmunkásképzés megszűnt. Ennek a képzésnek hiányát tapasztalva a Belkereskedelmi Minisztérium 1954-es rendelete alapján elindult a kereskedelmi szakmunkásképzés szervezése az országban.
A Belkereskedelmi Minisztérium képviselői megkeresték a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályát azzal a céllal, hogy Nógrád megyében is megkezdődjön ez a szakképzés.
Az első tárgyalásokat Dr. Ravasz Dezsővel kezdték, de később a konkrét, iskolaszervező feladatokat Ozsvárt Saroltára (Keresztényi Istvánné) bízták. Ez az iskola, úgy, mint a többi kereskedői iskola szinte a nulláról indult.
1954. szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola a Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út) albérlőként kezdte el munkáját. Három osztályt indítottak:

• élelmiszer osztályt,
• ipari osztályt,
• vendéglátós osztályt.

A tanítás a délutáni órákra esett, mivel délelőtt a Közgazdasági Középiskola tanított. Az egész tantestület óraadókból állt. A közismereti és szakmai elméleti tantárgyakat a Közgazdasági Középiskola legjobb tanárai vállalták, feladatukat lelkiismeretesen, nagy hivatástudattal végezték.
A gyakorlati órák ellátására az igazgatónő boltvezetőket, helyetteseket, tapasztalt szakembereket kért fel.
Az elméleti oktatás a hét 2 napján történt, és minden második héten osztályfőnöki órákat is tartottak. A nevelési kérdések megvitatását legalább olyan fontosnak tartották, mint az elméleti-szakmai ismeretek átadását.
Az igazgató – Keresztényi Istvánné – nagy teherbírását, hivatástudatát és munkaszeretetét igazolta az a tény is, hogy szaktanárként a Közgazdasági Középiskolában volt főállásban, emellett a középiskola levelező tagozatát is irányította és a kereskedő iskola igazgatói feladatait is ellátta.
Rengeteg elméleti és gyakorlati órát látogatott, elsősorban a gyakorlati oktatóknak volt szükségük pedagógiai-módszertani segítségre. Az iskola irányításához egy 5-6 oldalas kis sárga füzetet megkapott a minisztériumtól, természetesen munkájához figyelembe vette a középiskolai rendtartást is.
Véleménye szerint ez volt a “legolcsóbb” iskola a megyében, hiszen utólagos elszámolással ellátmányt kaptak a minisztériumtól – 100-200 Ft-ot -, mely krétára, papírra kellett. Az óraadók bérét a minisztérium küldte.
A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya rendszeresen látogatta az iskolát, hetenkénti munkakapcsolatban álltak. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a vállalatokkal – a Nógrád Megyei Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalattal, a szövetkezetekkel, a Vendéglátó Vállalattal.
A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel és felvételi vizsgát is tartottak. Magyarból, matematikából és az ún. elbeszélgetésből állt ez a vizsga. A felvett tanulókat a szakmunkásvizsga után elhelyezték, tehát mindenkinek biztosították a munkahelyet. Később a saját keretein túl is biztosították a gyakorlati munkahelyeket azon tanulóknak, akik létszámon felül voltak. A társadalmi igény alapján egyre növekedett a tanulói létszám.
1959. június 24-i év végi osztályozó értekezlet jegyzőkönyve alapján a következő szakmák szerepeltek az iskola képzésében:

• élelmiszer,
• ruházati,
• közétkeztetés,
• vasedény,
• vasműszaki,
• háztartási,
• sport-játék,
• hentes.

Már a kezdet kezdetén is volt olyan lehetőség, hogy érettségizett fiatalok is szakmát szerezhettek ebben az iskolában.
A felszolgáló szakma volt a legkeresettebb körükben.
Az első szakmunkásvizsgán a minisztérium dicséretben részesítette a tanulókat. Érdekes, hogy a kereskedők gyakorlati vizsgáját Nagybátonyban tartották, mert ott voltak a legújabb üzletek, a vendéglátósok gyakorlati vizsgáját pedig a salgótarjáni Nemzeti Étteremben rendezték meg.
A vállalatok minden évben “ingyenes” üdültetésben részesítették tanulóikat, s a kísérő tanárokat.

Így indult tehát a mi iskolánk kezdeti, történelmi 5 éve. Keresztényi Istvánné igazgató erre az időszakra nagy-nagy szeretettel, sok szép emlékkel gondol vissza. Megköszönjük tevékeny, “úttörő”-munkáját, hiszen az alapok lerakása sem volt könnyű, s alapok nélkül nincs építmény. Őt is segítették tanár kollégái, azok a kereskedők és vendéglátósok, akik szakmaszeretetüket, szakmai ismereteiket szívesen átadták a fiataloknak.

Az 1956. február 2-án megtartott félévi osztályozó értekezlet jegyzőkönyve alapján – jelen voltak:

• Ozsvárt Sarolta – később Keresztényi Istvánné igazgató
• Molnár István – Kereskedelmi Osztály

Nevelőtestület tagjai:

Czakó Györgyné Csanády Miklós Cserkúti Györgyi Firczák Ilona Gáspárdy Sándor

Salamon Károly Sári József Skodnik László Szalay Mihály Szentgyörgyi Zoltánné Boródi Ferencné

A kezdeti 5 év után Borbényi László lett az iskola igazgatója.